Film-szerelmek

VENCZEL VERA

- Könnyű szerelmes figurát alakítani?

- Inkább azt mondanám, a színész számára is megnyugtató érzés az olyan szerep, amelyben két ember összeillik, és megtalálják egymást, mint a mesében.

- Létezik az életben olyan szép, tiszta szerelem, mint a filmekben?

- Remélem, hiszen mindig az igazit keressük, a szerelemben, a barátságban és a szülő-gyerek közötti kapcsolatban is.

- Volt már olyan szerelmes, mint Cecey Éva?

- Mindenkinek az életben találni olyan valakit, aki száz százalékig megfordította a sorsát vagy befolyásolta azt. Nem véletlenül örök téma ez és örök a szerelem is.

- Létezik sírig tartó szerelem?

- Biztosan.

- Most szerelmes?

- Igen, a férjembe.

- Mire lenne képes a szerelemért?

- Ezt nagy szavakkal szokták megfogalmazni, ugye? Pedig szerintem sok pici, apró dologból áll össze, és az sem kevés, hogy a másik napjait megszépítsük, megkönnyítsük. Nem kell ahhoz a török világban élni, hogy válasszunk, mit vállalunk fel a másikért.

- Szükség van arra, hogy az egyik partner irányítson, a másik pedig alkalmazkodjon?

- Miért, nem lehet együtt dönteni? Kényszer ne legyen, különben minden más jó.

- A szerelemhez hozzátartozik a megbocsátás?

- Erre nincs recept, teljesen egyéni és úgyis gyorsan kiderül, hiszen minden kapcsolatnak van próbája. Visszanézve döbbenünk rá, hogy olykor többet bírtunk ki, mint amit feltételeztünk volna magunkról. Ám azért, mert valami nehéz, nem biztos, hogy rossz is.

- Mit szólt, amikor megtudta, hogy Kovács István lesz a partnere?

- Nagyon boldog voltam, hiszen régóta ismertem őt, a testvére, Éva a gyerekkori barátnőm volt, és már a Kárpáthy Zoltán forgatásakor kiderült, hogy jól tudunk együtt dolgozni.

- Mi volt a legmaradandóbb forgatási emléke?

- Talán a hangulata maradt meg leginkább bennem. A mai napig ünnepi érzés, hogy játszhattam ebben a filmben. Hosszú volt már a felkészülés is, a lovaglás, a vívás, a kosztümök, a vár felépítése, hosszú volt és sok helyszínen zajlott a felvétel. De mindannyiunknak nagy kalandot jelentett. Na és a rendező, Várkonyi Zoltán, ahogy az egészet összefogta, irányította.

- Nem lettek szerelmesek egymásba Kovács Istvánnal?

- Nem.

- A jelenetekben igazából csókolóztak?

- Az történt, ami filmen látszik.

- Volt már partnerébe szerelmes?

- Nem. Nagyon jó emberi kapcsolatom volt velük, kölcsönös tisztelet, rajongás, amikor jó egymás közelében lenni. De a magán élet egészen más.

- Melyik a világirodalom, a filmművészet legszebb szerelmes szerepe?

- Női sorsot kevesebb író írt, általában a férfi a domináns alak. De ami van, azok közül az egyik érdekesebb, jobb, mint a másik. Jó néhány példát lehetne sorolni a görög drámáktól Shakespeare-en, Ibsenen, Lorcán és Tolsztojon át a mai filmekig.

- Kiket választana szerelmespár-ideálnak?

- Képtelenség egyet mondani! Gyermekkori élményem volt a Liliomfi Darvas Ivánnal és Krencsey Mariannal, a Szerelemben Darvasnak Törőcsik volt a partnere, a Hamlet Gábor Miklóssal és Vass Évával, a külföldi filmek közül a Rómeó és Júlia, a Napfivér, Holdnővér, a Tövismadarak, a Jelenetek egy házasságból és még sok-sok más.

- Az Egri csillagok forgatása idején olyan karrierről álmodott, mint amilyen lett?

- Nem lehet előre tudni, hogy milyen lesz. Sok szépet és jót hozott ez a pálya, rengeteget kaptam tőle.

- Nem érzi úgy, hogy a kezdeti parádés szerepek után egy kicsit elfelejtették?

- Másfajta szerepek vannak, más már a korosztály is, és az utóbbi időben az egész szakmának csökkentek a lehetőségei. Szerencsére azért folyamatosan dolgozom.

- Jelenleg mit csinál, mire készül?

- Most alakul.

- Mikor találkozott utoljára Kovács Istvánnal?

- A születésnapomon mindkettőnket meghívtak egy tévéműsorba.

- Mit üzen neki?

- Örülök, hogy dolgozik, nemrégiben láttam egy tévéfilmben. A többit majd inkább személyesen.

Megjelent: Nők Lapja 1993.