A kör négyszögesítése

Venczel Vera megindítóan kedves lényét kölcsönzi Tányácska alakjának, a szerep humorát azonban, a nagyszerű lehetőséget, őzike tekintete még csak észre sem veszi.

Létay Vera

Marton László a maga nemzedékéhez közelítette a darabot: tiszteletlenül sziporkázó rendezői ötleteivel jócskán megtűzdelte, és csak azt tisztelte, amit valóban érdemes. A történet iróniáját, a szerepek és szereplők egyéniségét. Venczel Vera, Halász Judit, Tahi Tóth László és Tordy Géza ezúttal nem egyenként, hanem együtt érdemelnek elismerést. Sugárzó fiatalságuk a komédiát jól szolgáló szertelenséggel és frissen áradó humorral párosul.

Földes Anna

Tánya: Venczel Vera. Tánya nem egyszerűen Ludmilla ellentéte. Inkább a másik véglet. Szemüveges, bájos kis emberke. Nem nő, nem asszony - semmi ravaszság nincs benne, varráshoz, főzéshez nem ért (nem is akar), otthont teremteni nem tud. Mozgalmi ember? Katona civilben? Nem. Egy a sok fiatal közül, aki másként akar élni, mint az idősebbek. A recept azonban, amelyet oly szorgalmasan olvas - a naiv szocializmus naiv házassági kódexe - nem válik be. A könyv szerint ő és Iván ideális házastársak - a valóságban Vászjával illenek össze. És Venczel Vera alakításában harmonikusan érvényesül ez a kettősség: úgy tudja játékába építeni a nevettetés vígjátéki kötelezettségeit", hogy közben szeretetünket is megőrzi - megszerzi - hőse számára.

Sziládi János

A másik lány, Tánya szerepében Venczel Vera is remekel; finom és egyszerű, nem enged a szerep túlzásokra is csábító lehetőségeinek.

Szombathelyi Ervin