Rubens és a nemeuklideszi asszonyok

Vallai Péter Festősegédjének és Gyuriska János Albertjének a jelenetei Rubensszel egy szellemeskedő szalonvígjáték feleselései. Lukács Sándor viszont szenvedéllyel játssza Rubens-et, erős drámai erővel jeleníti meg a köszvény és az öregedés kínjait, míg a művész és a tudós párbeszédét már a polgári realizmus modorában építi fel Hegedűs D. Géza hűvös Gödelével. Mindehhez képest pedig Venczel Vera aranyfüstös angyala szinte abszurd karakterként tűnik fel, szikár humorral, visszafogott hangon beszélő figuraként.

Sz. Deme László

Esterházy mondatai elmondhatóak a hagyományos színészi technikával ugyan, csak hatástalanítva feszültségüket, humorukat.Nem érvényes a hang fenn, poén lenn" hagyományossága. Szárazon adandó elő a humor. Nedvtelenített nedvességgel. Nem mentesen a szellemességet rejtetten élvező szellemi kéjtől. A meglepő stiláris fordulatokat, nyelvi, vagy történelmi szirti kecskeugrásokat magától értetődő bédekker hangon kell elmondani. A faarcú intellektuális szöveg leginkább a kibetegedett Igó Éva helyére beálló Venczel Vera szájára illik. Bearanyozott, baljósan komor arccal mond viccet az Angyal. Fenyegetően tréfál. A szellemességek, vagy abszurd ötletek Venczel Verától végzetes próféciákként hangzanak.

MGP

Az előadásban Szikora János az Angyal szerepét Igó Évára bízta, aki azonban betegsége miatt nem tudta folytatni a próbákat. Szerepét - nem egészen három héttel a bemutató előtt - Venczel Vera vette át, akivel az egyik délelőtti próba előtt beszélgettem a Pesti Színházban.

Venczel Verától nem idegen Esterházy világa.Venczel Verával az öltözőjében találkozunk, amikor odaérek, az ajtó nyitva, Gyuriska Jánossal, aki az előadásban Rubens fiát játssza, éppen az egyik jelenetet beszélik át. Muszáj minden másodpercet kihasználnia - meséli, hiszen rengeteg a lemaradása, március elején vette át a szerepet, a többiek pedig már január óta próbálnak. A mai a negyedik próbanapja, tanulja a szöveget, memorizálja a színpadi helyzeteket, próbálja a ruhákat. Úgy érzi, egyszerre millió információ zúdul rá, aztán majd szépen minden a helyére kerül. Egyelőre a többieket kell utolérni, pótolni a hiányokat. Kérdezem, hogy azonnal elvállalta-e a szerepet, hiszen ez így iszonyatos idegi megterhelést jelent. Szerinte azonban természetes, hogy ilyen helyzetben nem mérlegelni kell, hanem azonnal beállni a készülő előadásba. A rengeteg munka, amit a kollégák idáig beleraktak, nem veszhet kárba. Venczel Verától egyébként nem idegen Esterházy világa, hiszen játszott a Zsótér Sándor rendezte "Búcsúszimfóniában" is, amelyben szintén Lukács Sándor volt a partnere. Azt nagyon szerette, izgalmas volt, mint ahogy ez is. Az Angyalról, akit most próbál, még nem szeretne beszélni, hiszen egyelőre ismerkedik a szereppel. Mutatja a szövegkönyvet, ahol Esterházy a szereplők felsorolásánál az Angyal mellé a következőt írta: "Nincsenek információink."
A színésznő úgy érzi, még ő sem tudja pontosan, milyen lesz az a lény, akit megformál, most bújik bele, most próbálja megfejteni. A következő, feszített tempójú, koncentrálást igénylő napokban születik majd meg az Angyal, és olyan lesz, amilyennek - Szikora Jánossal és a többi kollégával együtt - Venczel Vera megálmodja.

B. G.
Népszava