Frank Wedekind:
A tavasz ébredése
Bemutató: 1999. 12. 18.
Rendező: Zsótér Sándor
Gáborné, Fanny - Venczel Vera
Venczel Vera (Menyhért anyja) addig igazán meggyőző, amíg a másik anya ellenpontjaként, afféle karcsú, légies, tündérszerű tüneményként lehet jelen, férjével való szembesülése már rendezői és színészi szempontból is kidolgozatlan.
Venczel Verát rég láttuk ennyire megindítónak: anyai és női ösztöneit egyeztetve és ütköztetve, fizikai törékenységével az érzelmi viharban rátörő tehetetlenséget is kifejezi.
Földes Anna
A túloldalon lévők; a felnőttek Wedekindnél is egydimenziósak, karikatúraszerűek, Zsótér tovább redukálja őket, mígnem mechanikusan megnyilvánuló kreatúrákká lesznek. Ez a lefokozás az egyetlen, belső tartalmakat is mutató felnőtt alakot, Gábornét sem kíméli, holott ő még viszonylag kecsesen közlekedik a kamaszvilág veszélyes tájain, hídon és magasban egyaránt. (Venczel Vera talán túlságosan pasztell, finom alakítása.)
Több mint három évtizeddel ezelőtt, ugyancsak a Pesti Színházban, egy szürrealista tündérjátékban (Weingarten: A nyár) mutatkozott be egy harmadéves színinövendék. Most A tavasz ébredésében Lengyel Tamás anyját alakítja (illúziót keltően). Venczel Verának hívják.
kápé
Akik megmaradnak - Wendla anyja, Bergmann-né (Molnár Erika szép alakítása) vagy Menyhért szülei (Fanny: Venczel Vera, Gábor úr, illetve az Álarcos úr: Lukács Sándor) -, egytől egyig a különböző, hibás szülői magatartástípusok tankönyvi példázataként lépnek fel...
Venczel Vera erotikus csáberejét játékos álszentséggel csillogtató Fannyja éppen úgy szerepet alakít családja és az elcsábításra kiszemelt Menyhért előtt, amiként Lukács Sándor képmutató, szigorú apaálarca is egy kéjsóvár, önző zsarnok ördögi valóját rejti (ennek pontos, wedekindi megfogalmazása a két szerep - apa és Álarcos úr - összevonása).
Wedekindnél a kamaszok eszmélése zaklatott, fájdalmas, szélsőséges esetben kifejezetten tragikus. Ebben a felnőtté - mit felnőtté? még csak fiatallá! - érésben semmi öröm nincs, egyetlen boldog, felszabadult pillanat sem jut a kamasz lányoknak és fiúknak. Éppen ezért az ábrázolt folyamatot a tavasz ébredésének nevezni gúny, keseru poézis. Ebben a hazug világban szerelem sincs. A felnőttek világában csak fülledt erotika, elhazudott, képmutató kéjvágy létezik - mind Venczel Vera, mind Lukács Sándor pontos, érzékletes alakítással tárja elénk a gyermeke őszinteségét terrorral büntető szülői kegyetlenséget.
Karsai György
..
