Goethe:
Torquato Tasso


Bemutató: 1987. 11. 04.
Rendező: Gábor Miklós

Leonora d'Este - Venczel Vera

Venczel Vera játékkultúrája, érzékeny kifejezőkészsége, a pasztelles stíluson hirtelen átütő ereje régen várt, ezért tulajdonképpen nem is meglepő "meglepetés"; ahogyan a hercegnő egy váratlan hisztériás rohamban visszautasítja a hozzá férfiként közeledő költőt, abban a taszító gesztusban úgyszintén az elfogadásra való alkati képtelenség nyilvánul meg.

Venczel Verát sajnos olyan ritkán látjuk színpadon, hogy mindig újra felfedezzük, milyen kitűnő színésznő.

Seress Eszter

Vass Éva és Venczel Vera hibátlanul viszi a női szólamot.

Sas György

A Hercegnő - más. Venczel Vera alakítja, ki korban szintén nem illik össze Hirtlinggel. A két nő és a költő viszonya ettől kicsit olyan lesz, mint mikor idősödő hölgyek ölebként pátyolgatnak valakit. Venczel Vera Hercegnőjét mindazonáltal lehet szeretni - hiszen törékeny, kedvesen szomorkás, s legalább többé-kevésbé önzetlen az érzelmeiben. Az ő érdekeit inkább a szíve fogalmazza meg, mint az agya. Mégis teszi, amit elvárnak tőle. Hajlamos romantikusan hevülni, de szenvedély nincs benne. A Hercegnő kicsit orvosságszagú, szánni kell. Nem egészséges, amint az sem, ahogyan hirtelen rémületében, rohamszerű zokogással, visítva taszítja el magától az őt megölelő Tassót.

Stuber Andrea

..