A világ feleségei

Nem versek szavalása a Trafóban Duffy versciklusa. Sem irodalmi tarka est neves fővárosi művészek - Béres Ilona, Börcsök Enikő, Venczel Vera, Vörös Eszter és Weber Kata - közreműködésével. Kappanyos Balázs fordította kemény, köznapi kifejezésekben a verseket. Rátalált a közbeszéd szépségére, a költőnő humorának és megrendültségének magyar dallamára. A közreműködő színészek a nehéz szövegeket nem hagyományos és közkeletű színészeti segédeszközökkel adják elő. Nem támaszkodnak mankóként orgánumuk szépségére. Nem használják a verskántálás kliséit. Nem gesztikulálnak.Higgadtan ülnek vagy állnak a térben. Bízva személyiségük erejében, megharcolnak a kifejezésért. Kiszolgáltatottan trónolnak a tér s a nézőtér fölött.
Venczel legtárgyilagosabb emberi tapasztalataival őszinte.

M.G.P.

Béres Ilona bölcs és rezignált asszonya hangjának huncut rebbenéseivel, lemondó hajlításaival, sötétbarna teltségével például Kirké nevében disznót darabol. Zseniális. Akárcsak Börcsök Enikő, aki Teiresziászként a nővé változott férfiról beszél - mennyi nyafogásról, mennyi keserűséggel! És Venczel Vera Eurüdikéje Orpheusz borostás képéről mesél nekünk és a többieknek, mert a szintén remek Wéber Katával és Vörös Eszterrel ez itt egy női klub, ahol ki van tárgyalva a férfipanoptikum.
Az est intonációja valahogy úgy néz ki, ahogy Mrs. Ikarosz mondja: "Sem első, sem utolsó nem vagyok, tudom: / állok egy ormon és azt figyelem, / hogy a férfi, kinek nevét viselem, / megmutatja a világnak, milyen / teljes, tökéletes, 100 százalékos barom." Ritka érzés: minden tökéletes. Még mi, az ámuló, röhögő közönség is igen jók vagyunk.

- ki -

Carol Ann Duffy versei - Kappanyos András fordításában - egyszerűen gyönyörűek. Megrázóak, s mai, cinikus, látszatokban páváskodó, elrettentően hiú és lélektelen, lélekölő világunk asszociációs körébe ágyazódva, döbbenetes erővel hatnak. Persze, ehhez olyan szuggesztív előadók szükségeltetnek, mint Béres Ilona, Börcsök Enikő, Venczel Vera és - számomra meglepő módon - a két ismeretlenebb, Vörös Eszter és Wéber Kata. Hiánytalan azonosulásuk a versbéli hősnőkkel, lírai telítettségű szövegmondásuk manapság (színházainkban) párját ritkítja.

Metz Katalin